KOSÁR
- A kosár üres.
Összesen
0 Ft
A forraltbor az egyik legkedveltebb ital a hideg, esős időben. Vörös és fehérborból egyaránt elkészíthető, bár mi csak a vörös boros verzióra esküszünk. Általában cukorral mézzel és fűszerekkel ízesítik. A leggyakoribb fűszerek az ízesítéshez a szegfűszeg, fahéj, koriander, gyömbér, bors. Készítésekor fontos, hogy csak jó minőségű alapanyagokat használjunk.
A forralt bor készítése, mint nagyon sok más hagyomány egészen a római korig nyúlik vissza. Bár akkor még fűszeres bornak hívták és elsődlegesen a különböző összetevőkkel a bor megromlását és elecetedését próbálták megelőzni. Az első írásos feljegyzés a bor fűszerezéséről ie. 2.századból származik Plautus drámájából. Ahogy a rómaiak magukkal vitték a meghódított területekre a szőlőtermesztés és a borkészítés technológiáját, úgy terjedt el a fűszeresbor készítésének a tudása.
Az első középkori recept – mely 1390-ből származik – fahéjat, gyömbért, galangalt, szegfűszeget, hosszú borsot, szerecsendiót, majoránnát, kardamomot, és paradicsomszemeket tartalmaz, melyet össze kellett keverned vörösborral és cukorral.
A legfontosabb szabály, hogy minőségi vörösbort kell használnod és az elkészítés során nem szabad felforralnod. Az összetevőket még előzetesen, hidegen össze kell keverni és beáztatni a bor negyedébe, ekkor sokkal jobban összeérnek az ízek. A főzés után, amikor gyöngyözni kezd, hozzáönthető a maradék bor, de legfeljebb csak 60-70 fokra szabad melegíteni, hogy még a forráspont alatt maradhasson az ital. Ha már az egész átmelegedett a megfelelő hőmérsékletre, el is zárhatod alatta a tüzet, és ezekután jó, ha hagyod még néhány percig állni.
A széleskörű elterjedését mi sem bizonyítja jobban, mint a különböző nyelvterületeken használt elnevezések:
Kárpát medencében: forralt bor
angol nyelvterület: mulled wine
német nyelvterület: Glühwein
francia nyelvterület: vin chaud
olasz nyelvterület: vin brulé
spanyol nyelvterület: vino caliente
A legjobb a gyümölcsös illat és íz jegyekkel bíró testes vörösbor. A szekszárdi borvidéken különlegesen intenzív aromát tud nyújtani a kékfrankos, syrah és a merlot, persze a Fivérek Borbirtoktól.
A skandináv országok legmenőbb itala télen a Glöss, ami nem más mint egy fűszerezett forraltbor. Eredetileg a 16. század környékén a lóháton vagy sílécen közlekedő fútárok vagy hírnökök fogyasztották. A Glögg receptjei igen változatosak, a leggyakoribb úgy kezdődik, hogy a bort, továbbá az egyéb alkoholos italt és a cukrot felmelegítik, és hagyják, hogy a különböző fűszerek egy éjszakán át ázzanak benne. Ezek közül a leggyakoribbak a szegfűszeg, a fahéj, a kardamom és a gyömbér. A későbbiek során használják a narancsból vagy citromból származó citrushéjat és a mazsolát vagy a mandulát is.
Az 1880-as évekből származó recept így szól: végy egy üveg „FIVÉREK” vörösbort, keverd össze fele annyi vízzel, tégy bele három összetört szegfűszeget, néhány darab fahéjt, egy kevés cukrot, és tálalás előtt főzd egy kicsit.
Vegyél 2 egész fahéjat, 12 egész szegfűszeget, 2 ek. reszelt gyömbért, 1 ek. kardamonmagot, 3 mandarin héját, 2 dl. mazsolát, 1,5 “FIVÉREK” vörösbort, 2-3 dl. pálinkát, 2-3 dl. cukrot.Az összes fűszert áztasd a pálinkába 1 napig, majd melegítsd fel a vörösbort, és keverd hozzá a pálinkába áztatott fűszereket (pálinkával együtt).Amikor szervírozod, adj hozzá pár szem csupasz mandulát, egy kis mazsolát.
Először leszűröd az 1 üveg meggykompótot és meglocsolod 4 evőkanál mandulalikőrrel, és állni hagyod. A meggykompót maradék levét összekevered egy üveg vörösborral a „FIVÉREK Borbirtoktól” meg a szükséges cukorral, majd felforralod. A citromot karikára vágod, és a fűszerekkel – fahéjrúd, csillagánizs, szegfűszeg – együtt kb. 10 percig a borban áztatod. Hőálló poharakba néhány szem meggyet teszel, majd rászűröd a forralt bort.